Bemegy egy férfi a fogorvoshoz:
- Ki kellene húzni egy fogamat.
- No, nyissa ki a száját, mindjárt kint lesz!
- Ezzel a kis fogóval?
- Ezzel miden fogat ki tudok húzni.
- Az enyémet nem! Ahhoz hosszabb kell.
- Miért?
- Mert a kocsmában kiverték és lenyeltem.

Az asszertivitás fogalmát sokáig nem ismerték hazánkban, s talán aki nem tanul valamilyen pszichológiai irányban, talán még most sem ismeri. Az asszertivitás nem más, mint egyfajta kommunikációs stratégia, mely során úgy tudjuk érvényesíteni érdekeinket, hogy mások véleményét sem hagyjuk figyelmen kívül, ebből kifolyólag agresszív mentes és igen eredményes kommunikáció

Az asszertív kommunikáció külföldön már jóval a 90-es évek előtt téma volt a szakértők körében, Magyarországon azonban csak kb a 90-es évek vége felé kezd kibontakozni ez a kérdéskör. A asszertivitás tréningekkel kapcsolatban nagyjából ez idő tájt kezdenek pletykálkodni, így nagyon sok valótlan információ terjeng róla az interneten, s egyéb helyeken.

Az asszertivitás tréning leginkább azoknak javasolt, akik észlelik, hogy kommunikációjukkal sokkal többet el tudnának érni, de nem értik miért nem sikerül és tenni akarnak valamit ellene. Ugyanilyen asszertivitás tréningel megszüntethető tömegprobléma a „nem”-et mondás képtelensége.

A tréning folyamán az érdeklődő megtanulja, hogyan használja a nonverbális kommunikációját, hogyan tudja jobban kifejezni magát, hogyan tudja a véleményét kifejteni, hogyan kezelje a vitákat, konfliktusokat. A tréning tulajdonképpeni célja nem más, mint önmagunk, képességeink megismerése, birtokbavétele és használata. A felsoroltakból először valószínűleg egy manager alkat jelent meg ön előtt, s erőszakosan próbál eladni valamit. Gyakran ezzel a típusú kommunikációval keverik össze. Természetesen nem titok, hogy általában az üzleti, manager, sales állásoknál észlelhető hasonló magabiztosság és erő a beszélgetések folyamán, azonban érdemes megjegyezni, hogy ez nem csak ennek a szakterületnek szól, ez nem csak egy szakmának szól, ez AZ embernek szól, aki meg akarja ismerni önmagát.

A tréning végeztével a páciensek önbizalma emelkedik, nem félnek beszélni, gondolatukat elmondani, véleményüket kifejteni, magabiztosabbá válnak, életerőssé és ez nem csak a munka területén, hanem otthon is érezhetővé válik.

Budapesti pszichológusunk elárulta, hogy a tréning során fel kell ismerni az okot, személyt, amely eddig megakadályozott a hatékony kommunikációban. Ezt követően értelmezni kell magunk, s mások viselkedését, s ennek okát, majd különféle asszertivitási technikát sajátítanak el a páciensek,  fel kell építenie magabiztos énjét, s meg kell tudnia, hogyan tudja megtartani ezt az állapotot.

A szűrővizsgálatok jelentősége napjainkban folyamatosan nő, s érdemes már fiatalabb lányokat hozzászoktatni, hogy járjanak rendszeres szűrővizsgálatokra, különösen méhnyakrák szűrésre.  Férfiaknál szintén kiemelt fontosságú a rendszeres részvétel a szűrővizsgálatokon, mint például prosztatarák szűrés esetében, sajnos azonban náluk még annyira sincs kialakult kultúrája, mint a hölgyek esetében. Méhnyakrák szűrés elsősorban kolposzkópos vizsgálatból áll, mely során egy mikroszkóp- szerű szerkezettel végignézi a méhnyak felületét az orvos. Kolposzkóp alkalmazása során gyakran végeznek ecetsavas próbát, mely segítségével a kóros szöveteket különítik el az épektől.

Előfordulhat, hogy ha az orvos gyanús károsodott szövetrészeket fedez fel biopsziával szövetmintát vesz, s szövettani tanulmányozásra küldi. A beavatkozás fájdalommentes, még érzéstelenítésre sincsen szükség, mert a méhnyak felszínén igen kevés érző receptorok helyezkednek el.A citológiai vizsgálat következtében a feltárást követően kenetet, mintát vesznek a méhnyak, méhszáj felszínéről. Ez a pár perces beavatkozás egyáltalán nem jár fájdalommal, de annál hasznosabb információkat tudunk segítségével nyerni. A mintában olyan sejtes elemek vannak, melyek egyaránt származnak a külső illetve a belső méhnyakról.

A mintavételt követően (melyet általában brush-al vesznek le) tárgylemezre keni a váladékot, ezt követően pedig fixálja. A kenetet ezt követően citológiai laborban szakemberek mikroszkóp alatt megvizsgálják, s egyből észlelik és jelzik, ha elváltozásokat tapasztalnak. A mikroszkóp alatt kirajzolódnak az egészséges, kóros vagy esetleg gyulladt sejtek, melyen még nem rákos, ám rákmegelőző állapotnak kell tekinteni. Ezt, a sejteket vizsgáló szövettani analizációt hívjuk citológiának.  Ezt követően a minta eredményét 2 –féle rendszer szerint értékelhetik. Az egyik a Papanicolaou, a másik a Bethesda. Napjainkban azonban már szinte mindenhol a kórszerűbb Bethesda rendszert favorizálják mondta győri nőgyógyász kollégánk.

A méhnyakrák szűrés jelentősége vitathatatlan, s szerencsére sokan fedezik fel időben a betegséget, még mielőtt késő lenne a beavatkozás. Az orvos társadalom a mai napig vitatkozik azonban azon, hogy milyen időközönként érdemes ismételni a vizsgálatot. Amikor még a Papanicolaou-t használták a legtöbb kórházban az évenkénti szűrést javasolták, most már a Bethesda idejében ezt a legtöbb orvos -2-3 évre tolná ki. Érdemesebb azonban biztosra menni és évenként elmenni, főleg ha már klimax közeli állapotot tapasztal, vagy ha már beállt a változó kór.

A lelet eredményét úgy tudjuk meg, hogy visszamegyünk a kórházba, ahol a vizsgálatot végezték kb 2-3 hét elteltével. Ennek előnye, hogy azonnal kézhez kapjuk a leletet, s rajtunk kívül senki más, nem illetékes nem értesül a diagnózisról, továbbá bármi kérdésünk adódik az eredménnyel kapcsolatban, azonnal feltudjuk tenni orvosunknak. Sajnos a mai napig még él egyes kórházakban az a módszer, hogy az eredményért be kell telefonálni. Ez egy jogilag sem korrekt módszer, hiszen telefonon keresztül nem tudják maradék nélkül ellenőrizni a vizsgált páciens személyazonosságát, s ha kérdésünk merünk fel, sem tudjuk azonnal feltenni.

Ha kóros vagy értékelhetetlen eredményt kapunk sem szabad kétségbe esni, hiszen nagy eséllyel igen hamar sikerült felfedezni az elváltozást, s még jól kezelhető. Értékelhetetlen eredmény általában gyulladások esetén fordul elő, de kezelése után újra elvégezhető, s el is kell végezni az ismételt szűrést.

Két idősebb pár beszélget, amikor az egyik férfi megkérdezi:
- Lajos, milyen volt az emlékezet klinika, ahol a múlt hónapban voltál?
- Kitűnő! Megtanították a legújabb pszichológiai technikákat, vizualizációt, assziciációt, rengeteget változtatott rajtam.
- Ez remek. És mi volt a neve a klinikának?
Lajos hosszasan gondolkodik, de nem jut eszébe. Egyszer csak felcsillan a szeme, és azt kérdezi:
- Mi a neve annak a kék virágnak, ami kicsi és az erdőben sok van belőle?
- Ibolyára gondolsz?
- Igen, ez az!
Majd a feleségéhez fordul:
- Ibolya, mi a neve annak a klinikának?

Egészségügyi ellátásra nem mindenki jogosult. Az a magyar állampolgár jogosult az átfogó, teljes körű egészségügyi ellátásra (nem a sürgősségire), aki dolgozik, munkaviszonya van, esetleg szerződéses, hivatásos katona, képviselő, de a gyermekek is ide tartoznak, akárcsak a nyugdíjasok illetve azok a fiatalok, akik már nem tankötelesek, de nappali tagozatos hallgató valamilyen közoktatási intézményben, lehet az szakközépiskola, szakmunkásképző, gimnázium, főiskola, egyetem stb.

Kevesen tudják, de az is részesül teljes körű ellátásban, aki jelenleg még munkanélküli, azonban be van jelentve hivatalosan, mint állást kereső személy. Ide sorolhatjuk még az egyházi szolgálatban dolgozókat, akik nem nyugdíjasok árulta el budapesti háziorvos kollégánk.

Előfordulhat azonban, hogy az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogviszony átmenetileg megszakad. Ekkor a TB azaz a társadalom biztosítás nyújtotta lehetőségek zárolva vannak, s önerőből kell finanszíroznunk vizsgálatainkat, ápolásunkat betegség, baleset esetén. Ez olyan személynél fordulhat elő, aki például nem dolgozik, nincsen hivatalosan bejelentett munkahelye vagy fizetés nélküli szabadságra ment és még pl.: gyermekápolási segélyt fizetnek neki, illetve ha 12 év alatti beteg gyermek miatt vette ki a fizetés nélküli szabadságot. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha igazolatlan távollét következtében szünetel a dolgozó jogviszonya.

Megkülönböztethetjük a jogosultakat az alapján is, hogy mi okán szerezték azt meg. Így beszélhetünk társadalmi szolidaritás alapján szerzett jogosultságról. Ide soroljuk például a nyugdíjasokat és a gyermekeket.  De, ugyanúgy ebbe a csoportba tartozik a táppénzen, GYES-en, GYED-en lévők, a baleset, rehabilitációs kezelés miatt táppénzre szorulók, mindemellett a mezőgazdasági támogatásban részesülők, a például rokkantság miatt megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok stb.

Fontos megjegyezni azt a tényt, melyet sajnos a régmúlt korok eszméi miatt, tévesen, hibásan értelmeznek az emberek a magyar társadalomban. Ez nem más, minthogy az egészségügy nem ingyenes és sohasem volt az. A köznyelvben a mai napig használatos, népszerű eszmefuttatás, hogy van a magánszektor ahol fizetni kell és van a TB finanszírozott ingyenes ellátás. Ez azonban nagyon becsapós, hiszen tárdalom biztosítási járulékot (nem is keveset) a fizetésből vonják le, csak ez nem látszik, nehezen érzékelhető, de attól még megtörténik. Senki ne éljen abban a téves képzetben, hogy teljesen ingyen ellátásban részesülhet. Ebből következik az is, hogy mivel már fizettünk, vagyis havonta fizetünk az ellátásért, hálapénzre nincsen szükség, nem szabad a hálapénznek már csak a gondolatát is tovább terjeszteni. Az az orvos, ápoló, egészségügyi szakdolgozó, aki hálapénzt kér, elvár munkájának teljesítése végett, nem más, mint egy szabálysértő, hiszen törvényileg tiltva van a hálapénz elfogadása kérése, bármilyen formában. Ha ilyet tapasztalnak, sürgősen jelentség az esetet a megfelelő szerveknél.

Léteznek ellátások, terápiák, melyet a társadalombiztosítási járulék nem fedez. Ilyen például a HPV (human papillomavirus) elleni védőoltás. A HPV felel az esetek 80-90%-ban, a kialakult méhnyakrákért, az oltóanyag ára pedig kb 80 ezer forint.

Jó hír azonban, hogy jövőre minden 12 év alatti TB finanszírozással megkapja az oltást.

Kovács úr felháborodottan reklamál a szülészeti klinikán a főnővérnél:
- A feleségem kisbabája fekete! Itt csak csere történhetett!
- Minden bizonnyal, -válaszol roppant nyugodtan a főnővér- azt hiszem azonban, hogy még kilenc hónappal ezelőtt.

Köztudott, hogy a röntgen, mint sugárzást kibocsátó, képalkotó diagnosztikai eszköz rendelkezik negatívumokkal számos pozitívuma mellett. Az azonban már cseppet sem olyan köztudott, hogy ezek milyen mértékűek, mennyire kell vigyázni.

A vizsgálat ionizáló sugárzással történik, ami a szervezetre káros hatással lehet. Sokan nem tudják, de az életünk során végzett röntgenvizsgálatok következtében testünk által elnyelt ionizáló sugárzás soha nem ürül már ki szervezetükből, s a sugáradagok minden kezelést követően összegződnek.

A röntgen e tulajdonságai függetlenek attól, hogy a vizsgálat testünk mely részét érinti. Tehát beszélhetünk mellkasröntgenről vagy akár fogászati röntgenről, a fent említett hatások akkor is érvényesek.

Egy amerikai kutatás foglalkozott a fogászati röntgen esetleges káros hatásaival. A kutatás hipotézise az volt, hogy az agytumorok oka a legtöbb esetben a gyakori fogröntgen. Székesfehérvári fogorvos kollégánk azonban megnyugtatásul közli, hogy nem sikerült bizonyítaniuk állításuk helyességét, mivel a kutatási alanyokat nagy valószínűséggel valamilyen sokkal erősebb sugárzás érte még korábban, mint a fogászati röntgen során által keltett ionizáló sugárzás.

A tudósok a vizsgálat során felmérték, hogy a kutatásban részt vett személyek (50 agytumoros beteg, és a kontrollcsoport 50 egészséges ember, akik azonban szintén rendszeresen járnak fogászati kezelésre) hányszor estek át fogászati röntgen vizsgálaton, illetve ezek a vizsgálatok az egész szájról készültek-e vagy egy bizonyos területről. Az adatfelvétel módja ebben az esetben a személyes interjúztatás volt, így lehetőségük nyílt rákérdezni bővebben a családi a és személyes kórelőzményre is. Az adatfelvételt követően realizálódott, hogy a tumoros beteg esetében gyakrabban készítettek csak egy bizonyos területről felvételeket.

A kutatás során fény derült arra, hogy az életkor teljesen mindegy, a lényeg az, hogy akik huzamosabb ideig (kb legalább 10 éven át) évente egyszer vagy többször átesnek fogászati röntgen vizsgálaton, azoknál 50-80%-al nagyobb esélye az agytumor kialakulásának. Panorámaröntgen esetében is ugyanez az eredmény született, ha azt gyermekkorban többször vagy évente legalább egyszer elvégzik, illetve megfigyelték, hogy legalább hatszoros az agytumor kialakulásának a veszélye azoknál a gyermekeknél, akiknél 8 éves koruk előtt már alkalmazták ezt a diagnosztikus vizsgálatot.

A kutatás érdekessége azonban, mely egyszerre vitatja is annak eredményét, hogy az egyszeri fogászati felvételek esetében felfedeztek kockázatnövekedést, azonban sorozatos felvétel készítés során nem, pedig józanésszel belátható, hogy a képsorozat nem más, mint egyszeres képek sokasága.

A fogorvos-társadalom véleménye igen megosztott ebben a témában, hiszen fentebb említett „kutatási érdekesség” miatt, sokan megkérdőjelezik magának a tanulmánynak az értelmét, hitelességét. Vannak azonban olyan gyógyítók is, akik igen komolyan veszik a felmérést és késégbe vonják a röntgen hatékonyságát.

Abban azonban mindenki egyetért, ha jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan képalkotó eszköz, mely helyettesíthetné a röntgent. S az egyszeri sugárdózis annyira elhanyagolható mértékű, hogy egy átlagemberben akit, ha 5 évente 3-szor megröntgeneznek, alig mutatható ki sugárhatás.

 Fontos azonban, hogy ha röntgenfelvételt javasol az orvos gyermekének, ne felejtsék neki megemlíteni, hogy utoljára mikor volt ilyen vizsgálaton.

Két Rorschach teszt találkozik.
- Szervusz. Hogy vagy?
- Ne is kérdezd. Úgy el vagyok kenődve.

A reumás láz egy igen súlyos betegség, amely főleg a szívet az ízületeket és az idegrendszert támadja. Manapság egyre ritkább, és többnyire a fiatalokra veszélyes, gyermek- illetve kamaszkorban leggyakoribb.

A megbetegedés kiváltó oka egy baktérium, amely erős immunválaszt vált ki. Tehát nem közvetlenül a baktérium okozza, így nem bakteriális fertőzésről van szó, hanem egy autoimmun-betegségről.Az immunválasz amiatt jön létre, hogy a szívizmok bizonyos fehérjéi szerkezetileg hasonlítanak ezen baktériumok egyes fehérjéihez, ezért az immunrendszer megtámadja a szívet is. Általában valamilyen légúti fertőzés előzi meg, és azután néhány héttel jelentkezik.

A reumás láz számos tünettel jár. Ahogy a betegsége neve is mutatja, a láz a legjellemzőbb tünete. Előfordulhat még fejfájás, izzadás, nagyobb ízületekben fellépő gyulladás,a mely hol az egyik, hol egy másik ízületben tűnik fel.A szívre is károsan hat, évek elteltével súlyosan károsodhatnak a szívbillentyűk, ami komoly gondot okozhat. A kór azonban az egész szívre károsan hat, tönkre teszi a szívbelhártyát, a a szív izmait és a burkát is. Erőteljes mellkais fájdalmat is érezhet a beteg, sőt, akár szívelégtelenség is bekövetkezhet.

A betegség kezelése általában úgy kezdődik, hogy az azt kiváltó bakteriális fertőzést szüntetik meg, ehhez többnyire penicillint használnak. Budapesti reumatológus kolléga szerint minél előbb kezdődik a gyógyítás, annál nagyobb az esély a szívbillentyűk egészségének megőrzésére. A

lázat és az ízületi fájdalmakat aszpirinnel szokták kezelni. A betegség hajlamos újra meg újra kiújulni, ilyenkor góckutatást kell végezni, azaz például rossz fogak után kell kutatni, vagy, amennyiben a mandula hajlamos begyulladni, előfordulhat, hogy el kell távolítani azt. A penicillines kezelést minimum 10 éven át kell folytatni, kisebb adagokban, havi, izomba injektált formában.

A szívbillentyűk megóvása érdekében meg kell akadályozni, hogy gyakran visszatérjen a betegség, vagy hogy sokáig aktív maradjon. Ezt segíti elő a folyamatos penicillin-kúra. Amennyiben szívelégtelenség alakul ki, a folyamat visszafordíthatatlanná válik, és szívbillentyű-csere válik szükségessé.