Egészségügyi ellátásra nem mindenki jogosult. Az a magyar állampolgár jogosult az átfogó, teljes körű egészségügyi ellátásra (nem a sürgősségire), aki dolgozik, munkaviszonya van, esetleg szerződéses, hivatásos katona, képviselő, de a gyermekek is ide tartoznak, akárcsak a nyugdíjasok illetve azok a fiatalok, akik már nem tankötelesek, de nappali tagozatos hallgató valamilyen közoktatási intézményben, lehet az szakközépiskola, szakmunkásképző, gimnázium, főiskola, egyetem stb.

Kevesen tudják, de az is részesül teljes körű ellátásban, aki jelenleg még munkanélküli, azonban be van jelentve hivatalosan, mint állást kereső személy. Ide sorolhatjuk még az egyházi szolgálatban dolgozókat, akik nem nyugdíjasok árulta el budapesti háziorvos kollégánk.

Előfordulhat azonban, hogy az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogviszony átmenetileg megszakad. Ekkor a TB azaz a társadalom biztosítás nyújtotta lehetőségek zárolva vannak, s önerőből kell finanszíroznunk vizsgálatainkat, ápolásunkat betegség, baleset esetén. Ez olyan személynél fordulhat elő, aki például nem dolgozik, nincsen hivatalosan bejelentett munkahelye vagy fizetés nélküli szabadságra ment és még pl.: gyermekápolási segélyt fizetnek neki, illetve ha 12 év alatti beteg gyermek miatt vette ki a fizetés nélküli szabadságot. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha igazolatlan távollét következtében szünetel a dolgozó jogviszonya.

Megkülönböztethetjük a jogosultakat az alapján is, hogy mi okán szerezték azt meg. Így beszélhetünk társadalmi szolidaritás alapján szerzett jogosultságról. Ide soroljuk például a nyugdíjasokat és a gyermekeket.  De, ugyanúgy ebbe a csoportba tartozik a táppénzen, GYES-en, GYED-en lévők, a baleset, rehabilitációs kezelés miatt táppénzre szorulók, mindemellett a mezőgazdasági támogatásban részesülők, a például rokkantság miatt megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok stb.

Fontos megjegyezni azt a tényt, melyet sajnos a régmúlt korok eszméi miatt, tévesen, hibásan értelmeznek az emberek a magyar társadalomban. Ez nem más, minthogy az egészségügy nem ingyenes és sohasem volt az. A köznyelvben a mai napig használatos, népszerű eszmefuttatás, hogy van a magánszektor ahol fizetni kell és van a TB finanszírozott ingyenes ellátás. Ez azonban nagyon becsapós, hiszen tárdalom biztosítási járulékot (nem is keveset) a fizetésből vonják le, csak ez nem látszik, nehezen érzékelhető, de attól még megtörténik. Senki ne éljen abban a téves képzetben, hogy teljesen ingyen ellátásban részesülhet. Ebből következik az is, hogy mivel már fizettünk, vagyis havonta fizetünk az ellátásért, hálapénzre nincsen szükség, nem szabad a hálapénznek már csak a gondolatát is tovább terjeszteni. Az az orvos, ápoló, egészségügyi szakdolgozó, aki hálapénzt kér, elvár munkájának teljesítése végett, nem más, mint egy szabálysértő, hiszen törvényileg tiltva van a hálapénz elfogadása kérése, bármilyen formában. Ha ilyet tapasztalnak, sürgősen jelentség az esetet a megfelelő szerveknél.

Léteznek ellátások, terápiák, melyet a társadalombiztosítási járulék nem fedez. Ilyen például a HPV (human papillomavirus) elleni védőoltás. A HPV felel az esetek 80-90%-ban, a kialakult méhnyakrákért, az oltóanyag ára pedig kb 80 ezer forint.

Jó hír azonban, hogy jövőre minden 12 év alatti TB finanszírozással megkapja az oltást.