Az autizmus nevű betegséget legtöbbször csak gyermekkorban diagnosztizálják, de tulajdonképpen
már a gyermek születésétől jelen van. Már pár hónaposan is lehetnek jelei a betegségnek, de általában
3 éves kor körül viszik a szülők a gyermekeket orvoshoz.
Az autizmus oka nem ismert, de némi genetikai kapcsolat felfedezhető: testvéreknél 50 százalékkal
gyakrabban alakul ki. A legfőbb tünete a kommunikációs készség hiánya. Nem mechanikai
értelemben, a gyermek inkább magának játszik, nem reagál a külső ingerekre. Az autimus átható
fejlődési zavar. Először az idegrendszer károsodik, főként a kommunikációs képességért felelős része.
Ezután pedig mentális retardáció következik, ami nehezebben megítélhető a hiányos kommunikáció
miatt.
Szegedi pszichológus szakértőnk elmondta, hogy az autizmusban szenvedők nem igényelnek semmilyen törődést, nem szeretik, ha testi kontaktust létesítenek velük. Nem igénylik a beszélgetést, simogatást és a törődést sem. Nem alakul ki bennük nagyfokú kötődés egy bizonyos emberhez.
Beszédük hangsúlyozatlan, monoton és nem is értik a mimikát, gesztikulációkat. Gyakran beszélnek
értelmetlen nyelven és magukról is inkább E/2 vagy E/3-ban beszélnek. Sokszor előfordul, hogy egy
szót vagy egy hangot ismételnek, különösebb jelentés nélkül.
Az autisták viselkedése is másmilyen. Szeretnek monoton cselekvéseket végrehajtani hosszú ideig.
Például hajlongnak, himbálódznak. A bevett napi rutinjukat nem szívesen szakítják meg. Ha
megszakad, dühkitörés lehet a vége.
Gyógyítható betegség-e?
Az autizmus nem gyógyítható betegség. De a szorongásos és dühkitöréses rohamokat lehet oldani
gyógyszerekkel. A viselkedésterápia már egy igen hatékony módszer a kezelésére. Mivel a terápia
akkor sikeres, ha a páciens a nap nagy részében meg van figyelve, ezért számos bentlakásos iskola
segít az autistáknak. A terápia személyre szabott, a napi rutin kialakításában segítenek vizuális
ingereket alkalmazva. Nem csak a terapeuta és a páciens van jelen, hanem a család is részt vesz egyes
foglalkozásokon.