Az autizmus nevű betegséget legtöbbször csak gyermekkorban diagnosztizálják, de tulajdonképpen

már a gyermek születésétől jelen van. Már pár hónaposan is lehetnek jelei a betegségnek, de általában

3 éves kor körül viszik a szülők a gyermekeket orvoshoz.

Az autizmus oka nem ismert, de némi genetikai kapcsolat felfedezhető: testvéreknél 50 százalékkal

gyakrabban alakul ki. A legfőbb tünete a kommunikációs készség hiánya. Nem mechanikai

értelemben, a gyermek inkább magának játszik, nem reagál a külső ingerekre. Az autimus átható

fejlődési zavar. Először az idegrendszer károsodik, főként a kommunikációs képességért felelős része.

Ezután pedig mentális retardáció következik, ami nehezebben megítélhető a hiányos kommunikáció

miatt.

Szegedi pszichológus szakértőnk elmondta, hogy az autizmusban szenvedők nem igényelnek semmilyen törődést, nem szeretik, ha testi kontaktust létesítenek velük. Nem igénylik a beszélgetést, simogatást és a törődést sem. Nem alakul ki bennük nagyfokú kötődés egy bizonyos emberhez.

Beszédük hangsúlyozatlan, monoton és nem is értik a mimikát, gesztikulációkat. Gyakran beszélnek

értelmetlen nyelven és magukról is inkább E/2 vagy E/3-ban beszélnek. Sokszor előfordul, hogy egy

szót vagy egy hangot ismételnek, különösebb jelentés nélkül.

Az autisták viselkedése is másmilyen. Szeretnek monoton cselekvéseket végrehajtani hosszú ideig.

Például hajlongnak, himbálódznak. A bevett napi rutinjukat nem szívesen szakítják meg. Ha

megszakad, dühkitörés lehet a vége.

Gyógyítható betegség-e?

Az autizmus nem gyógyítható betegség. De a szorongásos és dühkitöréses rohamokat lehet oldani

gyógyszerekkel. A viselkedésterápia már egy igen hatékony módszer a kezelésére. Mivel a terápia

akkor sikeres, ha a páciens a nap nagy részében meg van figyelve, ezért számos bentlakásos iskola

segít az autistáknak. A terápia személyre szabott, a napi rutin kialakításában segítenek vizuális

ingereket alkalmazva. Nem csak a terapeuta és a páciens van jelen, hanem a család is részt vesz egyes

foglalkozásokon.