természetes gyógymódok

természetes gyógymódok

Terhesség alatti óvintézkedések a toxoplazmózis okozta fertőzés elkerülésére

2015. április 01. - fiatal anya

 

A toxoplazmózissal kapcsolatban igen gyakoriak a tévhitek, de még az orvosok között is. Sajnos sok cicáját nagyon szerető gazdinak kell megválnia kedvencétől, hol jogosan, hol pedig nem. Pedig egyszerű vizsgálatokkal pontosabb döntést lehetne hozni a kérdésben.



Mi a toxoplazmózis?

 

A toxoplazmózis, egy toxoplasma gondii nevezetű élősködő okozza, ami egysejtűekbe bekerülve fertőzést hoz létre a gazdaszervezetben. Leggyakrabban a macskák ürülékével terjed. Amit kevesen tudnak, hogy egyes felmérések szerint a lakosság kb. 50% már átesett a toxoplazmózison, ami azt jelenti, hogy hátralévő életére védettséges szerzett a betegség ellen. Ez főleg nőknél igen fontos információ, mert habár egészséges felnőtt szervezetben csupán megfázáshoz, náthához hasonlatos tüneteket okoz, ami egy hát múlva el is múlik, addig legyengült immunrendszerrel rendelkezőknél és magzatoknál ez egy halálos kór.

 

Azon várandós nő esetében, aki terhessége 16. hete után esik át a fertőzésen, a placentán át tud hatolni a kórokozó, s a magzatnál súlyos agyhártyagyulladást idézhet elő. Ilyen fertőzések esetén a magzati halálozás több, mint 90%-os.



Mit lehet tenni a fertőzés elkerülésére?

 

A legfontosabb a megelőzésre való törekvés kéne, hogy legyen. Egyszerű vérvizsgálattal bárki kiderítheti még a terhesség előtt, hogy átesett-e már ilyen fertőzésen vagy sem. Ha igen, nincs további teendője. Ha nem, akkor hasznos lenne, ha még a várandóság előtt átesne rajta.

 

Ezen kívül esetben az állatorvos szintén ki tudja vizsgálni a cicát, hogy fertőzött-e toxoplasma gondii-val vagy sem.

 

Már terhes hölgyeknek, akik nem igazán voltak életük során cicák közelében, azokkal kontaktusba nem kerültek, ügyelniük kell arra, hogy most se kerüljenek. Fontos megjegyezni, hogy a betegség állati ürülékkel terjed, ember-emberre nem tudja átadni. Ennek ellenére saját és környezetének higiénés állapotára is körültekintően figyeljen.




A toxoplazmózis diagnosztikája



A toxoplazmózis diagnosztikájával kapcsolatban két tényezőre fogunk fókuszálni. Legelőször is arra, milyen módszer áll rendelkezésünkre, hogy ellenőrizzük átesett-e már valaki a fertőzésen vagy sem. Másodsorban azokat a vizsgálati eljárásokat mutatjuk be, amik a magzati fertőzöttséget igazolhatják.

 

Mi is az a toxoplazmózis?

 

Mindenek előtt fontos tisztázni pár gondolatban, hogy mi is az a toxoplazmózis. Ez a betegség főleg a macskák ürülékével terjed. A kórokózó maga, toxoplasma gondii nevű élősködő, ami egysejtűekbe bekerülve okozza a fertőzést. Ez egészséges felnőttekben megfázásos tünetekben nyilvánul meg, azonban terhes nő esetében átjutva a placentán, súlyos agyhártyagyulladást okozhat a magzatnak.

 

A magzat 16. héttől képes megfertőződni, s ha ez megtörténik vetélés vagy igen korai halál következik be.

 

A diagnosztika

 

Jó hír azonban, hogy egyes felmérések szerint a lakosság kb. 50%-a már átesett életében egyszer legalább toxoplazmózison (csak nem is tudott róla), s ez életreszóló védettséget jelent további fertőzéssel szemben. Mint említettük a főleg macskák székletével terjed a fertőzés, emberről-emberre nem lehet átadni.

 

Cica tulajdonosoknak (de jó tudni, hogy van ilyen lehetőség) gyakran fel szokták ajánlani azt a lehetőséget, hogy a terhesség tervezésekor vizsgáltassa ki magát a leendő kismama, hogy átesett-e már a fertőzésen. Ha igen, nincs miért izgulna, ha még nem, akkor vagy még terhesség előtt essen át rajta vagy keressen a terhesség idejére átmeneti gazdit a cicának. Másik opció lehet még, hogy a cicát is kivizsgálják, fertőzött-e egyáltalán.

 

A vizsgálat rendkívül egyszerű, sima vérvétel szerológiai vizsgálat, ahol azt ellenőrzik különféle módszerekkel, hogy vannak-e a leendő anyuka vérében már antitestek a toxoplasma gondii ellen Ha vanna, akkor már átesett a fertőzésen.

 

A magzati fertőzöttség diagnosztizálását (legtöbb esetben portmortem történik) elvégezhetik:

 

  • CT, MRI vizsgálattal

  • agyvíz- vizsgálattal

  • agyszövetminta elemzésével

 

A fitymaszűkület epidemiológiája

 

A fityma a férfi nemi szerv makkját fedő bőrrész. Normális esetben a fityma teljesen fedi a makkot és együtt fejlődik vele. Visszahúzni ekkor még nem lehet, és tilos is. Nagyjából 1 éves korra a kisfiúknak maguktól elválik a két testrész és semmi elváltozás nem észlelhető. Ha a fityma nem válik el a makktól, vagy csak részlegesen húzható vissza, fitymaszűkületről beszélünk. A fitymaszűkület a nemi életben okoz kellemetlenségeket, de a vizelet ürülését is akadályozza, számos fertőzés lehetőségét hordozza magában.

A fitymaszűkület lehet veleszületett, vagy szerzett.

A fitymaszűkület egyik „megoldásaként” a körülmetélést szokták emlegetni. A körülmetélés igazából tisztálkodási szempontból volt fontos. Hiszen a makkot sokkal jobban lehet tisztítani fityma nélkül, és ha nincsen a fityma, akkor pedig kevésbé valószínű bármely fertőzés. A körülmetélés a sivatagi népeknél elterjedtebb.

Valójában lehet alapja ennek a feltevésnek. Hiszen azoknál a népeknél, ahol alkalmazzák a körülmetélést, a fityma idült gyulladásai, és közel tízszer ritkábban fordulnak elő az ezekből kialakuló rosszindulatú hímvessződaganatok. Az USA-ban nagyon gyakori a körülmetélés az újszülötteknél.

A fityma eltávolítása nem szükségszerűen indokolt. Mivel a fityma meglétével is lehet higiénikusan tartani a makk részt, elkerülve a problémákat.

Orvosi szempontból akkor szükséges a körülmetélés, ha a rendszeres tisztálkodást akadályozza a szűk fityma és alatta tartós gyulladás vagy bőrgyógyászati betegség alakul ki a makkon, vagy a fityma belső részén.

Igazából ez a szülő döntése is lehet, hogy akarja-e szándékosan eltávolíttatni a fitymát. Ma már ez egyáltalán nem tűnik ki a „tömegből”. Mint tudjuk a zsidó vallásnál a körülmetélés ünnepélyes keretek között történik.

 

A Huntington-kór öröklődése



A Huntington-kór egy igen súlyos és progresszív idegrendszeri érintettségű megbetegedés, aminek első jelei, tünetei kb. 40 éves kór körül jelentkeznek. Gyógyszeres segítség ma már elérhető az ebben a betegségben szenvedők számára, sajnos azonban végleges megoldás a mai napig nem született a betegség meggyógyítására.



A kiváltó tényezők



A Huntington-kór egy dominánsan öröklődő megbetegedés, ami azt jelenti, hogy ha egy beteg szülőnek gyermeke születik, annak 50%  esélye van arra, hogy ő is beteg lesz. Abban az esetben viszont, ha egészséges, akkor ő már nem tudja továbbörökíteni a gyermekeinek a hibás gént.



Alapvetően a Huntington-kór kialakulásának oka az, hogy egy hibás szerkezettel rendelkező fehérje “nem engedi” a koleszterint bejutni az agyba. Az egészséges agysejtek működéséhez viszont elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű koleszterin, így ennek hiányában  mind a motoros, mind a szenzoros érzékelés és a kognitív funkciók is  zavart szenvednek.



Ritka esetben előfordulhat, hogy két teljesen egészséges szülőnek Huntington-kórban szenvedő gyermeke születik. Ebben az esetben valószínűleg az apa hímivarsejtjeinek érése közben, valamilyen genetikai mutáció következett be.



A tünetek

 

A legtöbben nem is tudják, hogy Huntington kórban szenvednek egészen a tünetek megjelenéséig, amik a következők:

 

  • akaratlan mozgások

  • egyensúlyzavar

  • ingerlékenység

  • “személyiség megváltozása”

  • tanulási nehézségek

 

A jégárpa lehetséges szövődményei

 

A jégárpa egy gyakori betegség, amely látszólag elmúlhat, majd többször is kialakulhat. A betegség a szemhéjon található kivezető csövek eldugulása miatt jön létre. Oka lehet acne, seborrhes dermatitis, a higiénia hiánya, por, lerakódás és krónikus gyulladás is. A mirigyek, amelyek a szemhéjra ürítik váladékukat, eldugulnak, ezáltal pangás jön létre. A jégárpa kívülről úgy néz ki, hogy a szemhéj duzzadt, piros és fájdalmas.

De nézzük meg, miért fontos vele szakorvoshoz fordulni!

Egyrészt azért, mert a jégárpa talaján krónikus gyulladás is lappanghat. A krónikus gyulladásokat okozhatja valamilyen rosszindulatú betegség is, tehát érdemes kivizsgáltatni magunkat.

A jégárpa, mint társbetegség is előfordul, leggyakrabban cukorbetegeknél kerül szóba. Ha valakinek jégárpája van, és családi halmozódás, vagy egyéb kockázati tényező fenn áll a diabetes terén, érdemes egy vércukorvizsgálatot is elvégeztetni.

A váladékot nem egy bakteriális fertőzés okozza, ellenben a szemárpával. Ezért is nem reagál a kenőcsökre, melyet vény nélkül is lehet kapni a gyógyszertárakban. A jégárpa akkor a legjobb, ha magától kifakad. Ha magától kifakad, az természetesen jó, mert talált utat, hogy kiürüljön a váladék. Viszont nem szabad hagyni sokáig pangani, mert elfertőződhet. Ha elfertőződik, akkor a fertőzés átterjedhet a szem különböző területeire, súlyos károkat okozva. Ha a jégárpa nem fakad ki, akkor a szemsebész kivágja, kikaparja.

Egyéb károkat „csak” a tünetekben tud okozni, főleg láz, és nagyfokú fájdalom fordulhat elő. Ebben az esetben is minél előbb orvoshoz kell fordulni.

Nem beszélve arról, hogy a tünetei, mint a duzzanat és a bőrpír, megnehezítik a pislogást, a látást is. Így akadályozhatnak a munkában, a vezetésben is.

Ha Önnek jégárpája van, minél előbb keresse fel a háziorvosát, nehogy ezektől a szövődményektől kelljen szenvednie, hiszen a  szemünk világára kell vigyázni a legjobban.




süti beállítások módosítása